Szervezetfejlesztők Magyarországi Társasága

Alapszabálya

A 2011. július 04-i Közgyűlésen jóváhagyott módosításokkal
egységes szerkezetben



1.    Név magyarul:    Szervezetfejlesztők Magyarországi Társasága
(továbbiakban Társaság)

2.    Név angolul:    Hungarian Organization Development Society

3.    Székhely:        1072 Bp., Nagydiófa u. 6. II. emelet 20.

4.    Általános rendelkezések
Társaság jogállása: közhasznú
A Társaság működése kiterjed az ország egész területére.

5.    A Társaság célja és feladatai
A Társaság egy olyan szakmai-emberi közösség, amely a szakmai értékek és az elfogadott etikai elvek és szabályok alapján, a tagok önkéntes közreműködésével, az alábbi célok megvalósításán munkálkodik:
5.1.    egészséges, felelősen működő, sikeres szervezetek, közösségek kialakításához, fejlesztéséhez járul hozzá tagjain keresztül,
5.2.    a szervezetfejlesztés eszközrendszerének alkalmazásával terjeszti az emberileg, szervezetileg, társadalmilag fenntartható működés és fejlődés kultúráját és etikáját,
5.3.    eszköz- és keretrendszert biztosít a tagok önkéntes kezdeményezéseihez, amelyek a társadalomban hozzáadott értéket teremtenek a szervezetfejlesztés eszközrendszerének használatával,
5.4.    elősegíti a tagság és a szervezetfejlesztés iránt érdeklődők szakmai tudásának fejlesztését, a szakma minőségének javítását a tudás megosztása és fejlesztése által,
5.5.    képviseli a szervezetfejlesztési szakma érdekeit, hozzájárul a szakma ismertségének, elismertségének, presztízsének erősítéséhez, a szolgáltatás iránti piaci igények fejlesztéséhez,
A Társaság közhasznú tevékenységét nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló közhasznú társaság formájában végzi.
5.6.    A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
5.7.    A Társaság az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységet végzi (1997. évi CLVI törvény 26.§ c) 4. szerint)
nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
A fent nevezett közhasznú célt a Társaság hazai és nemzetközi képzések, szakmai műhelyek, konferenciák szervezésével; kiadványok megjelentetésével, kutatások lebonyolításával és szervezetfejlesztést népszerűsítő, azt megvalósító projektek által valósítja meg.
A Társaság rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagszervezetein, illetve azok tagjain és támogatotti körén kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.
5.8.    A Társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
5.9.    A Társaság a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységekre fordítja.

6.    A Társaság szervei:
A Közgyűlés
Az Elnökség
Az Etikai Bizottság
A Felügyelő Bizottság




6.1.    A Közgyűlés:
6.1.1.    A Társaság legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlések nyilvánosak. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
6.1.1.1.    az Alapszabály jóváhagyása és módosítása,
6.1.1.2.    az Elnökség és a Társaság éves beszámolójának, közhasznú jelentésnek, valamint a Társaság éves költségvetésének elfogadása és jóváhagyása,
6.1.1.3.    a tagdíj meghatározása,
6.1.1.4.    az Etikai Kódex jóváhagyása és módosítása,
6.1.1.5.    a Társaság más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása,
6.1.1.6.    a Társaság feloszlásának kimondása,
6.1.1.7.    tagjai közül az Elnök-képviselő, Társelnök és az Elnökség tagjainak megválasztása és visszahívása,
6.1.1.8.    a következő évi munka irányelveinek elfogadása,
6.1.1.9.    tagjai közül az Etikai Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása,
6.1.1.10.    tagjai közül a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása,
6.1.1.11.    döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a jogszabály, valamint az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal,
6.1.2.    A Közgyűlést az Elnökség hívja össze, évenként legalább egy alkalommal. Közgyűlést kell akkor is összehívni, ha ezt a tagok 10%-a, az ok és cél megjelölésével kéri.
6.1.3.    A Társaság minden a tagságát nem szüneteltető tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és jogosult a Közgyűlés döntéshozatalában részt venni. Szavazati jogát minden tag csak személyesen gyakorolhatja.
A Közgyűlésen nem lehet jogi személy meghatalmazottja a Felügyelő Bizottság tagja.
6.1.4.    A Közgyűlést a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével kell összehívni. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére a meghívót a Közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal el kell küldeni. A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok közül 50%+1 fő jelen van. Határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlést, az elmaradt Közgyűlés időpontját követően legfeljebb 15 nappal későbbi időpontban újra össze kell hívni, amely időpont az eredeti Közgyűlés meghívójában is megjelölhető. A megismételt Közgyűlés az eredeti napirenden szereplő minden ügyben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.
6.1.5.    A Közgyűlést az Elnök, vagy az Elnökségnek egy másik – az Elnök-képviselő által felkért – tagja, vagy a Közgyűlés által erre felkért személy vezeti le. A Közgyűlés határozatait – a 6.1.7. pontban felsoroltak kivételével – egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi ügyekben titkos, egyéb ügyekben nyílt szavazás dönt.
6.1.6.    Az Elnökségbe, illetve a választott bizottságokba tagnak, egy cégtől vagy cégcsoporttól mindössze 1 fő választható meg.
6.1.7.    A döntés minősített – kétharmados – szótöbbséggel történik:
6.1.7.1. az Alapszabály módosítása,
6.1.7.2. a Társaság megszüntetése, és a más társadalmi szervezetekkel való egyesülésének kimondása.
6.1.8.    Az Alapszabály módosítása esetén az Elnökség javaslatait 30 nappal a Közgyűlés előtt elküldi a tagok részére. A tagoknak ezt követően 10 nap áll a rendelkezésükre módosító javaslataik megtételére. Az Elnökség a módosító javaslatokat és az Alapszabálynak az elfogadásra javasolt módosított szövegét a Közgyűlés előtt 15 nappal írásban elküldi a tagoknak.
6.1.9.    A Közgyűlés előtti 15 napban hozzá érkező további módosító javaslatokat, valamint egyéb indítványokat az Elnökség az esedékes Közgyűlésen ismerteti, de döntési javaslatával csak a következő Közgyűlésen bocsátja szavazásra. Ez vonatkozik az esedékes Közgyűlésen írásban beterjesztett vagy szóban ismertetett módosító javaslatokra és egyéb indítványokra is kivéve, ha a Közgyűlés ettől eltérően határoz.
6.1.10.    A Khsztv 8§ (1) bekezdése alapján, a Közgyűlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (PTK. 685.§ b) pont), élettársa, illetve az általa képviselt szervezet a határozat alapján
a)    kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b)    bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú Társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társaság által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
6.1.11.    A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlés által megválasztott két tag hitelesít.
6.2.    Az Elnökség:
6.2.1.    A Társaság képviseletét a Közgyűlés által megválasztott Elnökség látja el. Az Elnökség két Közgyűlés közt a Társaság döntéshozó és operatív irányító testülete.
Az Elnökség tagja, illetve a Társaság képviselője csak olyan magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyektől eltiltás hatálya alatt, aki a Felügyelő Bizottságnak nem tagja, és ezeknek a személyeknek nem közeli hozzátartozója.
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
6.2.2.    Tagjai:
6.2.2.1.    az Elnök-képviselő,
6.2.2.2.    Társelnök, és
6.2.2.3.    három elnökségi tag.
6.2.3.    Az Elnök-képviselőt, a Társelnököt és az elnökségi tagokat két évre választják. Az elnökség tagjai korlátozás nélkül újraválaszthatók. Az Elnök-képviselő egyszer választható újra.
6.2.4.    Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség döntéseire a jelen Alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
6.2.5.    Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A nyilvánosság feltételeit az Elnökségnek kell megteremtenie. Bármely, az Elnökség ülésének napirendjében szereplő kérdésben vagy döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az Elnökség határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol a jogszabály minősített többséget ír elő.
6.2.6.    Az Elnökség jogosult a Társaságot terhelő kötelezettségek és a Társaságot megillető jogok vállalásáról – beszámolási kötelezettség és a Felügyelő Bizottság tájékoztatása mellett – dönteni.
6.2.7.    Az Elnökség legalább három tagja jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükség szerint – de évente legalább négyszer – tart ülést, melyet az Elnök-képviselő hív össze. Az Elnökség ülésére minden elnökségi tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 7 napnak kell lennie.
6.2.8.    Az Elnökség üléseiről a határozatokat is magába foglaló jegyzőkönyv készül, amelyet az Elnök-képviselő és a jegyzőkönyvvezető ír alá.
6.2.9.    Az Elnök-képviselő:
6.2.9.1.    Az Elnök-képviselő képviseleti, irányítási és munkáltatói jogkörrel rendelkezik. Eszerint: a Közgyűlés határozatainak és az Elnökség döntéseinek szellemében irányítja és képviseli a Társaságot a hazai és külföldi szervezetekben.
6.2.9.2.    Az Elnök-képviselő köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a Közgyűlés és az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.
6.2.9.3.    A Közgyűlés és az Elnökség döntéseit az Elnök-képviselő köteles az érintetteknek írásban megküldeni. A Közgyűlés és az Elnökség valamennyi határozatát, a döntést követően, az Elnök-képviselő köteles a társaság honlapján nyilvánosságra hozni.
6.2.9.4.    A Társaság működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, bárki jogosult betekinteni. A betekintés a Társaság működését nem zavarhatja. Amennyiben a betekintés személyiségi jogokat érint, úgy a betekintés előtt az érintett beleegyezését is be kell szerezni. A betekintés megtagadása ellen az érintett vagy érdekelt panasszal fordulhat az Elnökséghez. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök-képviselő részére megküldeni.
6.2.9.5.    A Társaság, mint közhasznú szervezet működéséről, szolgáltatásai igénybevétele módjáról szóló tájékoztatót és beszámolóit a Társaság hivatalos honlapján: www.szmt.hu alatt hozza nyilvánosságra.
6.2.9.6.    A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.


6.3.    Az Etikai Bizottság:
6.3.1.    Az Etikai Bizottság, a Társaság etikai ügyeiben, állásfoglaló és döntést hozó testület. Az Etikai Bizottság döntéseit az érintettek (a Társaság tagjai) kötelesek betartani.
6.3.2.    Az Etikai Bizottság 5 tagját, két évi időtartamra, a közgyűlés választja meg. Az Etikai Bizottság tagjai korlátozás nélkül újraválaszthatók. Az Etikai Bizottság elnökét, tagjai közül maga választja meg.
6.3.3.    Az Etikai Bizottság tagja csak olyan magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyektől eltiltás hatálya alatt, aki az Elnökségnek és a Felügyelő Bizottságnak nem tagja, és ezeknek a személyeknek nem közeli hozzátartozója.
6.3.4.    Az Etikai Bizottság feladata és hatásköre: A Társaság Etikai Kódexének érvényesítése és betartatása az Társaság tagjaival, ennek hiányában etikai eljárás lefolytatása, melynek eredményeképp az etikai bizottság kizárásról is dönthet.

Az Etikai Bizottság működése:
6.3.5.    Az Etikai Bizottság testületként jár el, ügyrendjét maga állapítja meg.
6.3.6.    Az Etikai Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 3 tag jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
6.3.7.    Az Etikai Bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik, üléseit a bizottság elnöke az ülés időpontja előtt legalább 8 nappal írásban, a napirend egyidejű közlésével hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – az Etikai Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a mielőbbi, de legkésőbb az ülés 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról.
6.3.8.    Az Etikai Bizottság ülései az ülések jegyzőkönyvei és a megszületett határozatok a Társaság tagjai számára nyilvánosak. A nyilvánosság feltételeit az Etikai Bizottságnak kell megteremtenie.
6.3.9.    Az Etikai Bizottság elnökét a Társaság választott testületeinek üléseire – tanácskozási joggal – meg kell hívni.

6.4.    A Felügyelő Bizottság
6.4.1.    A Társaság gazdálkodásának ellenőrzését a Közgyűlés által, 2 évre megválasztott 3 tagú Felügyelő Bizottság látja el. A Felügyelő Bizottság elnöke és a tagjai korlátozás nélkül újraválaszthatók. A Felügyelő Bizottság elnökét, tagjai sorából maga választja meg.
A Felügyelő Bizottság tagja csak olyan magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyektől eltiltás hatálya alatt, aki az Elnökségnek és az Etikai Bizottságnak nem tagja és ezeknek a személyeknek nem közeli hozzátartozója.
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
6.4.2.    Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
a)    a Társaság Elnök-képviselője és Elnökségének tagja,
b)    a Társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c)    a Társaság cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehet nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
6.4.3.    A Felügyelő Bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított 15 napon belül azokat a közhasznú szervezeteket, amelyeknél már Felügyelő Bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.
6.4.4.    A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg.
6.4.5.    A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre különösen:
6.4.5.1.    Összehívja a Társaság Közgyűlésének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (vezetés) tevékenysége jogszabályba, az Alapszabályba, illetve a legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Társaság vagy a tagok érdekeit.
6.4.5.2.    Köteles megvizsgálni a Közgyűlés ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik.
6.4.5.3.    Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a legfőbb szerv részére.
6.4.5.4.    Ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását.
6.4.5.5.    Ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket.
6.4.5.6.    Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást a Társaság munkavállalóitól.
6.4.5.7.    Megvizsgálhatja, illetve betekinthet a Társaság könyveibe, irataiba.
6.4.6.    A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a)    a Társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a Társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé.;
b)    a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
6.4.7.    Ha a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – nem hívták össze a Közgyűlést, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a Felügyelő Bizottság is jogosult.
6.4.8.    A Felügyelő Bizottság haladéktalanul értesíti a törvényességi felügyeletet ellátó szervet (ügyészség), ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.
6.4.9.    A Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a Felügyelő Bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tarozó tevékenységre is kiterjessze.

A Felügyelő Bizottság működése:
6.4.10.    A Felügyelő Bizottság testületként jár el, ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében a Társaság tagjai, illetve munkáltatja nem utasíthatja.
6.4.11.    A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen minden tagja jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
6.4.12.    A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. Üléseit az elnök az ülés időpontja előtt legalább 8 nappal írásban, a napirend egyidejű közlésével hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti a bizottsági elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni, az ülés 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az Elnök-képviselő a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.
6.4.13.    Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak a száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, az Elnök-képviselő a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet.
6.4.14.    A Felügyelő Bizottság ülései az ülések jegyzőkönyvei és a megszületett határozatok a Társaság tagjai számára nyilvánosak. A nyilvánosság feltételeit a bizottságnak kell megteremtenie.
6.4.15.    A Felügyelő Bizottság bármely, a Társaság pénzügyeivel kapcsolatos kérdésben vizsgálatot kezdeményezhet, és azt a Társaság valamennyi tagja, alkalmazottja és tisztségviselője köteles támogatni.

7.    Munkatársak alkalmazása
7.1.    A Társaság operatív ügyeinek megvalósítására az Elnökség fő- és részmunkaidős munkavállaló(ka)t alkalmazhat. A kiválasztást az Elnökség saját hatáskörben végzi. Munkáltatójuk a Társaság Elnök-képviselője.

8.    Tagság:
8.1.    A Társaság tagja lehet az, aki az alábbi követelményeknek megfelel:
8.1.1.    természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akit
8.1.2.    két tag – tevékenysége alapján – írásban ajánlja,
8.1.3.    írásos nyilatkozattal elfogadja a Társaság Alapszabályát és Etikai Kódexét és vállalja, hogy
8.1.4.    megfizeti a tagdíjat.
8.2.    A tagoknak vállalni kell azt, hogy
8.2.1.    a Társaság tevékenységében részt vegyenek,
8.2.2.    szakmai tevékenységüket az ODTKR szellemiségének megfelelően végezzék.
8.3.    A tagok szabadon Tagozatokba szerveződhetnek, a Társaság stratégiájának megvalósítása érdekében. A Tagozat megalakulásáról, annak alapítói tájékoztatják az Elnökséget és a tagságot. A Tagozatok tevékenysége nyilvános. A nyilvánosság feltételeit a Tagozatoknak kell megteremteni, a Elnökséggel való megállapodás szerint.
A tag felvételéről – írásbeli kérelem alapján az elnökség dönt.
8.4.    A Társaság természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselők útján gyakorolhatják.
8.5.    A Társaság tagja köteles a Társaság Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni a Társaság munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását, a tagdíjat megfizetni, amelynek mértékét és rendjét a Közgyűlés állapítja meg. A Közgyűlés egy egy évre vonatkozóan meghatározhat a tagságon belül olyan csoportokat, amelyek az általánostól eltérő, kedvezményes tagdíjat fizetnek, az érintettek körének pontos definiálásával, tagdíjuk meghatározásával.
8.6.    A tagsági viszony megszűnik:
8.6.1.    a tag halálával,
8.6.2.    a Társaság megszűnésével,
8.6.3.    kilépéssel, tiszteletbeli tagok esetében lemondással,
8.6.4.    a tagdíj fizetésének elmulasztásával. Ebben az esetben évente két alkalommal írásbeli felszólítást kap, amennyiben tagdíját határidőig két egymást követő évben nem rendezi, akkor a tagsága a második év végén, december 31-én automatikusan megszűnik és törlődik a tagok közül,
8.6.5.    kizárással, a Társaság céljaival és/vagy szakmai-etikai kódexével ellentétes tevékenység esetén. A kizárt tag, a kizárással kapcsolatos határozat ellen, 15 napon belül fellebbezéssel élhet, amelyről az Etikai Bizottság dönt. A kizárt tag két éven belül nem kezdeményezheti újbóli belépését a szervezetbe.
8.6.6.    ha valakinek megszűnik a tagsága (nem kizárásból adódóan), akkor új belépési nyilatkozat kitöltésével – ajánló tagok aláírásaival – köteles újra belépni.
8.7.    A tagsági viszony szüneteltetése
8.7.1.    Az SzMT tagságra vonatkozó szüneteltetést írásban is köteles jelezni a tag, az éves tagdíj megfizetésének határidejéig. Az Elnökség jóváhagyása nem szükséges a szüneteltetésre vonatkozóan.
8.7.2.    A tagság szüneteltetése maximum 3 évre terjed ki folytatólagosan (tekintettel a GYES-en lévőkre).
8.7.3.    Aki nem fizet tagdíjat tagsága szüneteltetése kapcsán, az a honlapon szerepel a tagok listájában, szüneteltető tagként megjelölve.
8.7.4.    A szüneteltető tag nem vehet részt ingyenesen az SzMT Platformokon, és nem jogosult az évente egyszer megrendezésre kerülő SzMT Konferencián az tagoknak járó kedvezmény igénybe vételére.
8.7.5.    A szüneteltető tagoknak nincs szavazati joguk a Társaság életét érintő kérdésekben, így a Közgyűlésen, egyéb szavazásra bocsátott kérdésekben sem.
8.8.    Tiszteletbeli Tagság (különös tagság):
8.8.1.    Évente egy fő részére a Társaság Közgyűlése Tiszteletbeli Tag címet adományozhat, az Elnökség vagy bármely tag javaslata alapján, a következő szempontok figyelembe vételével:
Tiszteletbeli Tagok lehetnek azok, akik
8.8.1.1.    Nagymértékben hozzájárultak a Társaság megalakításához, vagy fejlesztéséhez, vagy tevékenységéhez, vagy sikereihez.
8.8.1.2.    Munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a szervezetfejlesztési szakma magyarországi elterjesztéséhez, fejlődéséhez.
8.8.1.3.    Vállalják a Társaság céljainak megvalósításában való aktív közreműködést.
8.8.2.    Tiszteletbeli tagok a Közgyűlés által megállapított tagdíj 50%-át fizetik.
8.8.3.    A korábbi Örökös tagi kategória megszűnik, Örökös Tagok Tiszteletbeli Tagnak számítanak.

9.    A Társaság vagyona és gazdálkodása
9.1.    A Társaság éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. A Társaság gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, melyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.
9.2.    A Társaság induló vagyona: hetvenötezer forint, ami a tagok 1992. évi befizetett tagdíjaiból áll.
9.3.    A Társaság működésének forrását képezi:
9.3.1.    a Társaság induló vagyona,
9.3.2.    a tagok által évente fizetett tagdíj, amely belépéskor, illetve a tárgyévre vonatkozóan március 31-ig esedékes. Év közbeni belépés esetén az évi tagdíj arányos része fizetendő. A tagdíj összegét és fizetési módját a Közgyűlés határozza meg.
A Társaság működéséhez szükséges bevételeket a következők jelentik:
9.3.3.    természetes és jogi személyek felajánlásai, hozzájárulásai, támogatásai,
9.3.4.    a tagok kiegészítő tagdíjai,
9.3.5.    a Társaság egyéb bevételei.
9.4.    A Társaság bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A Társaság tagjai a Társaság tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.
9.5.    A Társaság évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. A Társaság által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók anyagai – a Társaság székhelyén – bárki részére rendelkezésre állnak.
9.6.    A Társaság gazdasági tevékenységéről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő a Társaság gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
9.7.    A Társaság köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a rá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
9.8.    A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel, figyelemmel arra, hogy a Társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen Alapszabályban rögzített tevékenységekre fordítható.
9.9.    A Közhasznúsági jelentés
A Közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg köteles Közhasznúsági jelentést készíteni. A Közhasznúsági jelentés elfogadása, a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A vonatkozó jogszabályoknak megfelelően évente Közhasznúsági jelentést fogad el és tesz közzé. A Közhasznúsági jelentést a tagok a Felügyelő Bizottságának véleményezését követően az Elnök-képviselő terjeszti elő a Közgyűlésnek, melyet a tagok egyszerű szótöbbséggel fogadnak el legkésőbb minden év május 31-ig.
A Közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
a)    a számviteli beszámolót;
b)    a költségvetési támogatás felhasználását;
c)    a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d)    a cél szerinti juttatások kimutatását;
e)    a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f)    a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g)    a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet. A Társaság köteles a közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig saját honlapján közzétenni.

10.    A Társaságra, mint referenciára hivatkozás:
10.1.    A természetes személy tagok a 8.1. pont alapján hivatkozhatnak a Társaságra, mint referenciára. Jogi személy tagok a Társasági tagságukra hivatkozást üzleti vagy egyéb referencia céljára szervezetfejlesztőként akkor használhatják, ha az Etikai Kódex és az ODTKR hatálya kiterjed a jogi személy teljes szervezetfejlesztési tevékenységére és az abban érintett összes munkatársára.
10.2.    a Társaság taglistája nyilvános, a Társaság honlapján hozzáférhető.

11.    Egyéb rendelkezések:
11.1.    A Társaság működésének időtartama határozatlan időre szól.


12.    Záró rendelkezés:
12.1.    Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., a Ptk. és a Közhasznú Szervezetekről szóló 1997. évi CLVI tv. rendelkezései, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok, a később meghozandó közgyűlési és választmányi határozatok az irányadók.
A Társaság Közgyűlése az Alapszabály ezen szövegét 2011. július 04-én fogadta el.

Budapest, 2011. év július hó 04. napján
Jaiswal Elvira
Elnök-képviselő

Alapszabály20110704